|  Nápoly  |  Látnivalók Nápolyban  |  M?vészet  |  Hagyományok  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 
 
 
M?vészet

Festészet

Annak ellenére, hogy hosszú id?n keresztül Nápoly volt Európa második legnagyobb városa, m?vészeti szempontból nem hagyott különösen mély nyomot a kontinens kultúrájában. Giorgio Vasari állította, hogy el?tte Giotto volt az utolsó, aki a városban alkotott. A m?vészetek iránti érdekl?dés a XVII. század során lendült fel és a század végére, a számos külföldi m?vésznek köszönhet?en, Itália egyik legjelent?sebb városa lett. A városban megfordultak többek közt: Caravaggio (Michelangelo Merisi), Paul Brill, Goffredo Wals, François de Nomé, Guido Reni, Matthias Stomer, Diego Velázquez, Pietro Novelli (il Monrealese), Artemisia Gentileschi, Domenichino (Domenico Zampieri), Johann Heinrich Schönfeld, Viviano Codazzi, Giovanni Lanfranco, Charles Mellin, és Giovanni Benedetto Castiglione. A XVII. század els? felének meghatározó alakja José de Ribera volt, aki 1616-ban költözött a városba, miután rövid ideig Parmaban, Bolognaban és Rómában alkotott. A nápolyi m?vészek, Salvator Rosa kivételével, szinte ismeretlenek voltak Európában így m?veik hiányoznak a nagy gy?jteményekb?l. A XVII. század második felének meghatározó alakja Luca Giordano volt, aki szül?városa mellett, Firenzében, Rómában és Madridban is dolgozott. A nápolyi iskola legkiemelked?bb alakja Francesco Solimena volt, aki a XVIII. század els? felében élt és alkotott a városban.

A XVII. és XVIII. század festészetében négy lényegesebb stílusváltás különböztethet? meg. El?ször a sötét színek és az er?teljes naturalizmus dominált. 1630 körül a színek skálája a világosabbak felé tolódott el, majd 1650 után a barokk dominálása volt jellemz?, míg a XVIII. század elején a kevésbé hivalkodó klasszicizmustól való távolodás. Az 1656-os pestisjárvány a fest?k sorait is megtizelde ugyan, de a nápolyi fest?iskolában már korábban beindult a stílusváltás. 1653-ban Mattia Preti calabriai fest? megtelepedett a városban. A világot járt fest? meghonosította a barokkot a városban, számos (els?sorban freskót) alkotva. Ugyan 1660-ban elhagyta a várost, de stílusát továbbvitte követ?je Luca Giordano. A XVIII. század elején, Francesco Solimena stílusa visszafogottabb és kevésbé monumentális irányzat meghonosodását hozta magával. Ellenfele, Paolo de Matteis viszont továbbvitte a barokk irányzatot, kései munkái már az olasz rokokó remekm?veiként vannak számontartva. A Paolo de Matteis irányzatot képviselték Giacomo del Po és Domenico Antonio Vaccaro is.

Caravaggio: Az irgalmasság cselekedete

Caravaggio: Az irgalmasság cselekedete

Zene

A zene volt az, ami évszázadokon át éltette a nápolyi kulturális életet. Hírneve nemcsak Olaszország területére korlátozódott, hanem Európa-szerte ismert volt. Az els? zenekonzervatóriumokat a XVI. század elején alapították a nápolyi alkirályok. Ezek kezdetben templomok keretein belül m?ködtek, melyeket kés?bb egyesítettek Joachim Murat uralkodása alatt San Pietro a Majella megnevezés alatt. A XVII. századra Nápoly lett az európai zenei képzés központja, a XVIII. század elején már Európa konzervatóriumaként emlegették. A városban éltek és alkottak olyan nagyhír? zeneszerz?k, mint: Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Niccol? Piccinni, Domenico Cimarosa, Gioacchini Rossini, Vincenzo Bellini, Gaetano Donizetti, és még sokan mások. Az 1737-ben megépült San Carlo operaház, amely a mai napig a világ egyik vezet? operaháza. Ebben a házban született meg a közkedvelt opera buffa (vígopera).

A nápolyi zene egyik érdekessége a canzone napolitana, azaz "nápolyi dal". Ezek a dalok azok, amelyek az évszázadok során beépültek a köztudatba, s?t világhírnévre is szert tettek: O sole mio, Torna a Surriento, Funicul? funicul? etc. Eredete a XIX. század elejére vezethet? vissza, amikor az éves piedigrottai (Nápoly egyik negyede) fesztivál alkalmával dalfesztivált is rendeztek. Az els? fesztivál nyertes dalát, Te voglio bene assaie, Gaetano Donizetti írta.

San Carlo

San Carlo operaház (Flickr by Julia Janssen)


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Nápoly